A hasraesés művészete

2020.11.09

Nagyapám szerette az italt.

A kedvence a pálinka volt.

Minden reggel megivott egy stampót, aztán egy pohár vizet, hogy ne legyen olyan erős.

De így is berúgott tőle. A mama meg persze osztotta olyankor az áldást.

Így hát áttért a hosszúlépésre, de attól is hamar becsiccsentett.

Ezért egy napon komolyan elhatározta, hogy ebből kigyógyul... és egyetlen határozott döntéssel elhagyta...

....a vizet.

Én imádtam a történeteit. Azonban a mesékhez csak akkor volt kedve, ha ivott. Az emlékeiből szőtt mesék, amik nekem olyan izgalmasak voltak, neki maga lehetett a pokol.

Mind a két világháborút végigélte. A másodikban katonaként, sofőrként kétszer is aknára futott.

De amikor nekem mesélt róla, egy izgalmakkal teli, de mindig boldog végű mesét kreált.

Ezekből a mesékből tanultam meg elfogadni a másféle hitet, a másféle gondolkodást. Sokat segített, hogy megértsem, semmi sem csak fekete- fehér, bármennyire is el akarják velünk hitetni.

Azóta sem hallottam senkit olyan megértő nyugalommal beszélni az orosz kiskatonák balgaságairól, vagy a németek kapzsiságáról.

A papa tudta azt, amit csak jóval később írt le a rendszerpszichológia, hogy mindennek oka van, és hogy senki sem születik rossznak, legfeljebb rosszra nevelődik, vagy rossz hitrendszert választ.

És megtanultam tőle még valamit.

Hogy ne szégyelljem a lelkiismeretem, de merjem felülbírálni azt is, ha ártatlannak hiszem magam. Mert a sok ártatlanságban időnként nagyobbak a bűnök, mint a vétkekben.

Volt, hogy minden este mesélt, de volt, hogy hetekig nem bírtam rábeszélni.

Azóta tudom, a némaság hetei nála a feldolgozásra kellettek.

Időre volt szüksége neki is, hogy a saját döntéseit elfogadja, megértse és felülbírálja. Ez pedig nagyon kemény munka.

Mindezeknek mi köze a migrációhoz? Vagy miért nem nevezzük nevén, magához a politikához? (nem politizálok...nem a fenét! )Majd kiderül. 

A hasraesés művészete...persze nem a könyvre gondoltam.

Olvasom a sok hirtelen virológussá meg politikai szakértővé vált ismerősöm bejegyzéseit. De nem látom az észt mögötte. Meg a logikát sem.

Ahhoz, hogy megértsük, mitől lett elmebeteg az egész világ, kissé vissza kell lépnünk. Pár évtizedet. 

Amikor az emberi jogokra hivatkozva megengedték a franciák, hogy olyan emberek szállják meg az országukat, akik egyszerűen nem valók oda, akkor megásták a saját kultúrájuk sírját. Azt azonban még a pszichológusok sem merték kimondani, hogy egész Európát veszélybe rántják.

Pedig csak a fronton harcolt öregeket kellett volna megkérdezni...

vagy elolvasni a rendszerpszichológia tankönyvet, de úgy látszik, nincsen a mai napig pszichológus a kormányok közelében.

Ugyanez igaz a németekre vagy bármelyik országra, ahová kontroll nélkül engedték be a migránsokat.

Nincsen bajom a menekülőkkel, vagy azokkal, akik egyszerűen csak szeretnének jobban élni és a munkájukért több pénzt kapni.

Azonban egyetlen dolog hiányzik a rendszerből. A törvények betartása és betartatása.

Miért nem vonatkozik egy betelepülőre( behelyettesíthető bárkivel...) ugyanaz a törvény, mint az ország többi lakosára?

Miért élvez felmentést, miért nem kerül börtönbe, vagy küldik haza, aki felgyújtja a templomot vagy az utcán álló kocsit, amikor ugyanezért egy "tősgyökeres" francia a nem éppen szállodai szintű börtönökben végzi. Igen, kint nem luxuslakás a börtön. Ezt egy magasrangú rendőrtiszttől tudom. Nem  is kell annak lennie.

De mit is ír le a pszichológia?

Azon közösségekben, ahol a közösség egy tagja lop, hazudik, csal és mindezt szinte büntetlenül megteheti, az egész közösség ereje elvész, megszűnik a bizalom a közösség iránt, és vezetői elveszítik a valós hatalmukat. Érthetőbben, az adott közösség nem fog bízni a vezetők döntéseiben, folyamatosan megkérdőjelezi azt és ellenszegül.

Lásd pl. a maszkviselés ellen tiltakozók... 

Nem ismerős?

Nyugodtan helyettesítsd be a szereplőket.

Az így, értékrendjében megtört közösségben megnő az agresszió és az erőszakosság. A kisebb-nagyobb bűncselekmények száma megemelkedik és a közösség felbomlik, majd megoszlik aszerint, hogy élvezői vagy elszenvedői a szabályszegéseknek. Nem ismerős helyzet?

Az élvezői és a szenvedői anyagilag is megosztottak lesznek, az utóbbiak elszegényednek és a szegénység újabb bűncselekményeket gerjeszt, valamint csökken a csoport lelkiereje és lelkiismereti értékei megszűnnek. A megszűnő lelkiismeret pedig újabb problémák forrása: generációs , közös teherviselés, emberi jogi, élethez való jogi, tanulmányi különbségekhez vezet. És persze csökken a csoport IQ-ja is. Jelenleg ott tartunk, ahol kb. az 1500-as években. ( Svéd, finn egyetemi kutatás)

Még mindig nem ismerős?

És az egész úgy kezdődött, hogy nem volt szankciója annak, hogy a migránsok bemásztak a kamionokba. (van, megbüntetik a sofőrt!!!)

Rendszer szinten egészen a családokik le lehet vezetni, a mai gyerekek sni okai is megtalálhatók benne. De még mindig a nagypolitikától várjuk a csodát.

Láttál már olyat, hogy egy cápa csak kisegíti a vízből az éppen fuldokló embert?

Persze senki sem szeret a saját szokásain, önimádatán változtatni. Pedig anélkül csak egyre rosszabb lesz.