Elvitték a kábellopók a MIG-29 radarját...
Elvitték a kábellopók a MIG-29 radarját? – Avagy a józan ész temetése
Imádom, amikor hülyeséget hülyeségre halmozva etetik a népet, de már tényleg nem tudom, hogy sírjak vagy röhögjek.
Katonacsaládból származom. Két katonatiszt nagybácsi, egy 56-ban kiugrott katonatiszt apa. Szeretem a tényeket és csak akkor nézek meg mást, ha a tények nem magyarázzák meg azt, ami történt.
Tény 1:
A radar helye
A MiG-29 radarja nem a padláson van, hanem a gép orrában, egy radomban, nagyjából három méterre a földtől. A "kábel tolvaj" maximum a kert végében lévő villanyoszlopra szokott felmászni, nem ipari repülőgépes karbantartóállványra. Azt meg honnan is hozta néma csendben?
Tény 2:
Szerelési magasságban az orrkúp 1,7- 1,9 m magasan van. Ezt valóban elérheti egy ember. Csakhogy a súly és a speciális szerszámkészlet hiánya még mindig ott van.
Tény 3:
A súly
A radar tömege 250–380 kilogramm között mozog. Ez nem egy biciklidinamó, amit a szatyorba dobunk. Ez három-hat hűtőszekrény egyben, és mindehhez nincs kereke.
Tény 4:
Az eszközigény
Leszereléséhez ipari állvány, daru vagy legalábbis csigasor, nyomatékkulcsok és szakszerszámok kellenek. A kábellopó arzenálja: egy csípőfogó, egy kalapács, meg egy kölcsönbicikli.
Tény 5:
A villamos veszély
A radar nagyfeszültséggel működik (2–10 kV). Kikapcsolva is órákig tartja a töltést a kondenzátor. Az a bátor kábelbetyár, aki hozzányúl, nagy eséllyel nem a MÉH-telepen, hanem a krematóriumban köt ki.
Tény 6:
Az idő
Szakszerűen: 3–4 ember, 6–10 óra. Laikusan: jó eséllyel soha. Az egyetlen, amit egy kábellopó egy éjszaka alatt elérne, hogy a gép orrában grillezett balfácánt csinál magából.
Tény 7:
A nyomok
Egy radar kiszerelése nem olyan, mint egy szőlőfürt letépése. Ha valaki kalapáccsal és fogóval próbálkozik, az kb. annyi, mintha az atomerőművet hajcsattal szerelnéd. A "láthatatlan lopás" kb. annyira hihető, mint hogy a Hold sajtból van.
Miért lehet "értékes" egy MiG–29 radar?
Egészben, működőképesen:
- Ez katonai haditechnika, exportkorlátozás és titkosítás alá esik.
- Csak más állam, hírszerzés vagy fegyvercsempész hálózat vevő rá.
- Nagyon nagy érték (milliós nagyságrend dollárban), de a szállítás és titoktartás miatt óriási kockázat.kb. 30 országban van hadrendben, de a működése különböző. Tehát ismét a kémkedésnél tartunk...
Alkatrészenként:
- Elektroncsövek / TWT (Traveling Wave Tube): nagy teljesítményű mikrohullámú erősítők, iparban is keresettek lehetnek.
- Hullámvezetők és antennarács: precíziós réz/ezüst bevonatú elemek → anyaguk miatt értékesek lehetnek, de ez MÉH-szint, nem titkos kereskedelem.
- Aranyozott csatlakozók, nyomtatott áramköri lapok: minden katonai elektronikában sok arany/ezüst/palládium található. Ez grammos értékben számolva lehet vonzó a fémgyűjtőknek.
- Hűtő- és árnyékoló anyagok: speciális ötvözetek, ritkaföldfém bevonatok (pl. ferrit, gadolínium, yttrium).
Mennyire kell szakszerűen leszerelni?
- Egészben értékesítéshez: nagyon szakszerűen!
Ha kalapáccsal, fogóval szedik ki : kábelek elvágva, antennarács sérül, elektronikák törnek, a radar működésképtelen. Ez esetben az érték szinte nulla.
- Alkatrészenként (fémhulladék/nyersanyag miatt): itt nem kell szakszerűség, elég a brutalitás. Az aranyozott csatlakozók, réz hullámvezetők vagy ferritmagok "darabosan" is kiemelhetők. Ez viszont MÉH-jellegű, pár százezer forintos tétel, nem millió dollár.
Tehát a kábeltolvajok kémkedésre és katonai titkokra nyergeltek volna át egyik reggelről estére?
Ráadásul a nagy pénz a szakszerű kiszerelt egységben van.
Ki képezte ki őket ?
Alkatrészenként, anyag miatt: réz, ezüst, arany, ritkaföldfém : kis súlyú, MÉH-árban mérve bagó (pár százezer forint max.).
Durva bontással: a radar teljes értéke elvész, csak fémhulladék marad. Vagyis ha "kábel tolvaj" módjára esnek neki, abból nem lesz eladható radar, csak pár kiló réz és aranyozott érintkező, kb. 300 000 Ft értékben.
Zárszó
Lehet persze mesélni arról, hogy a "kábel tolvajok" elszakadtak a drótkerítésről és gondoltak egy merészet: "Fiúk, ma este ne kábelt vigyünk, hanem egy repülőgépről 300 kilónyi katonai radart. Mégiscsak jobban mutat a lomiban!"
A valóság viszont az, hogy:
- radarhoz szakképzett személyzet kell,
- a súly és a magasság miatt ipari segédeszköz,
- és mindezek hiányában legfeljebb egy kiégett villanykörte kerül a zsákba, nem egy MiG-29 radar.
Ha a haditechnikai részt nézzük, akkor is sokkal egyszerűbb ellopni nyom nélkül az eredeti terveket, mintsem egy alkatrésszel vacakolni. Amúgy vagy 30 országban van hadrendben, köztük Ukrajnában. Ha egy kis ország akarna egyet belőle, én ott keresnék egyet, könnyebben és egyszerűbben lehet ellopni.
Nézzük meg a politikai részét
Nézzük meg logikusan.
Egy mesét kreáltak a lopásról.
Tehát vagy egy belső ember ellopta és kémkedéssel gyanúsítható lenne, vagy egy olyan ország kémei lopták el, akikkel jóban vagyunk, de nem eléggé ahhoz, hogy elkérjék, de eléggé ahhoz, hogy eltusolják itthon, magasabb szinten...
Mert egy valóban ellenséges hatalom esetében nem érné meg hazudni... Nézzük meg a lehetséges jelölteket a jelenleg is zajló harcok és az eszkalálódók közül:
1. Belső ember, belső árulás
Ha a lopást valóban "házon belül" követték el, akkor az egyértelműen kémkedésnek minősülne.Ez nyílt botrányt okozna: katonai titok megsértése, felelősségre vonás. Az ilyen ügyet ritkán söprik a szőnyeg alá, mert belső árulás esetén a hadsereg saját biztonsági mechanizmusait kellene demonstrálnia. Kevésbé valószínű, hogy ezt "mesével" fednék, mert azonnal belső válságot jelezne.
2. Baráti, de nem teljesen bizalmi ország kémei
Ha olyan ország érintett, amellyel Magyarország jó kapcsolatban van, de nem szoros szövetségben, akkor sokkal valószínűbb, hogy "eltussolják".
Miért?
Nem akarnak diplomáciai botrányt a sajtóban. Nem akarnak nyíltan konfrontálódni "baráti" féllel. Egyszerűbb a közvéleménynek azt mondani: "kábel tolvajok", olcsó, hihetőnek tűnő narratíva.
Példa: India, Pakisztán, akár Egyiptom — ezekkel jóban van Magyarország, de nem NATO-szinten szoros szövetség. Ez a verzió teljesen beleillik a képbe: lopás megtörtént, a tettes nem ellenség, hanem "barát, de nem testvér", és inkább mesét mondanak, mint diplomáciai feszültséget vállalnak.
3. Valódi ellenséges hatalom
Ha Oroszország, Ukrajna vagy más ellenséges/konfliktusos szereplő vitte volna el, akkor a lopás tényét ki lehetne játszani propagandában ( bár az oroszok elkérték volna és soha nem is tudtuk volna meg...)
"Az ellenség kémkedik ellenünk!"
Ezzel belpolitikai támogatást lehet szerezni, erősíteni a NATO-tagság értelmét.Tehát egy valóban ellenséges hatalom esetén nem érné meg eltitkolni — sőt, kihasználnák. Ezért sokkal kevésbé valószínű, hogy az "ellenség" volt a tettes, ha egyszer a mese a "kábel tolvajok" szinten maradt.
Következtetés:
A mesemagyarázat logikusan azt a forgatókönyvet fedi el, hogy:
- vagy belső ember közreműködésével történt, de ezt nem akarják botrányként kezelni,
- vagy egy baráti, de nem teljesen bizalmi ország hírszerzése volt a tettes és a magyar fél inkább elkeni a történetet, mintsem diplomáciai feszültséget vállaljon.
Egy valódi ellenségnél nem hazudnának kábel tolvajokról, hanem felhasználnák a sztorit politikai tőkeként.
Más szóval: a történetben nem a kábellopók a viccesek, hanem az, hogy ezt valaki komolyan el akarja hitetni velünk.
Nekem már csak egy kérdésem van:
Ki lesz majd a bűnbak, aki elviszi a balhét és mennyi pénzért?