Miért nem dolgoztam 3 évig?- ha rákkal diagnosztizáltak, akkor neked szól.

2025.02.02

Miért nem dolgoztam 3 évig ?

Most járok a kötelező, 3 éves vizsgálatokra...

Gyógyulásom története-------- remélhetőleg.

A lélekkel foglalkozó szakember sem szent és főleg nem mentes a hibáktól.

Én sem. Igen, voltak jelek. Igen, nem törődtem vele. Igen munkamániás vagyok...

Életem legszörnyűbb napja volt:

2021.11.24.

Csak lógott a fülemen a telefon, és úgy éreztem, lehetetlen, hogy rólam beszélsz.

Nem, ez velem semmi esetre sem történhet meg.

Kizárt.

Aztán hallottam a saját hangom is. Olyan közömbös volt, mintha a tegnapi ebédről beszéltünk volna, ami paradicsomleves meg rántott sajt volt. Szóval semmi extra, inkább dögunalom…

⦁ Átküldöm a leletet.

⦁ Persze, az jó lesz.

Ebben maradtunk.

A technika mindig beint, amikor gyorsan akarsz valamit megnézni. Négy képben jött át. Fejléc… nem érdekes. Leírja, milyen anyagot kapott szövettanra.

Aztán a diagnózis.

C5410 Endometrium rosszindulatú daganata

figo grad. 1.

Hirtelen kiürült az agyam.

Gábor tévét néz. A kilencedik kapu… az ördög maga.

Mondanám neki, mi a helyzet, de nem érdekli…a film fontosabb.

És akkor itt ráébredek…az élet tovább megy…akkor is, ha én kimaradok a játékból.

Mintha kívülállóként néznék egy jelenetet. Egyszerűen képtelen vagyok beletörődni, hogy rólam szól.

Kizárt! Velem ilyen nem történhet!

⦁ Beszélnünk kell. – fordulok Gábor felé. Aztán csak folynak a könnyeim. Szórakozottan magához ölel.

⦁ Ez mit jelent? – gépiesen beolvasom a hivatalos diagnózist. Elenged. Olyan gyorsan távolodik, hogy ledöbbenek. Pedig ugyanott ülünk ahol eddig, mind a ketten.

Hirtelen vádaskodni kezd. Hogy ő nem is tudja ez mi.

Telefonálni kezdek. Valami nem stimmel. Előtte alig több mint egy héttel voltam laborban. Ott tumor markereket is néztek. Mind jó volt, semmit nem jelzett egyik sem.

⦁ Megsimogatnál? – fordulok ismét felé.

⦁ Most nézem a tévét…

Rohadtul magányos vagyok, talán először életemben.

Nagyon más érzés, mint egyedül lenni.

Hívom a fiamat. Végül is mentős.

⦁ Holnap reggel bemegyek. –szegény még valahol Zalaegerszegnél jár csak.

⦁ Figyelj, tudom, hogy ez nem vigasz, de ugye tudod, hogy ma már ez nem halálos ítélet.

Igyekszem a lehető legközömbösebben válaszolni, hogy persze. De nem érzem a meggyőződést a hangomban.

Már kutattam a neten. Az első dolgom volt, még mielőtt Gábornak elmondtam. Statisztikailag olyan jól hangzik, hogy nekem most 89- 91% -m van a túlélésre/ gyógyulásra. De annak a 11 nőnek is ugyanekkora volt az esélye, akiknek nem sikerült.

Nem maga a halál lehetősége borzaszt el. Inkább a kihagyott, elmulasztott lehetőségek.

Hirtelen "kiesek magamból". Nézem kívülről a nőt, és nem értem, mi a fenére vár mindig. Miért nem elég jó neki semmi, amit megcsinál? Mennyi mindentől tartott is távol ez az átkozott tökéletesség utáni vágy!

Gábor megint felcsattan:

⦁ Mi a fenéért fogsz bele mindenbe, aztán nincsen kész semmi!- és odavágja az asztallábat, amin egy hete dolgozom. Ami az első próbálkozásom volt, és ami soha nem lesz funkcionális asztalláb – a tesói már jóval előbbre tartanak -, de az első kísérletem volt.

Egy konzolasztal kell a kanapé mögé. Pont jó oda, hiszen van ott még vagy két méter. Két kislámpa, a telefonok, a kedvenc fülbevalóim…

Persze pont olyan hosszú, pont olyan magas nem kapható. De van egy tökéletes polcnak való lapom, csak lábak kellenek. Az meg megoldható kartondobozból.

Most tényleg ezt a seggfejet kell elviselnem, amikor van elég bajom! Pokolian dühös és elkeseredett vagyok. De mégsem mondom ki, hogy pakoljon és húzzon a redvesbe, ha ekkora tahó.

Még működik bennem a szakember. Tudom, hogy képtelen kezelni a helyzetet, nincsenek jó válaszai.

De nagyon nehezen bírom, hogy ne mondjam ki…

Fogom a kis anyagköröket, és újabb gombócokat varrok. A terápiás szobába, amit mind a ketten használunk, egy olyan jó kis talpmasszírozós szőnyeget gondoltam. Különböző méretű, szürke meg kék gombócok. Ahogy összevarrom őket egy 3D minta alakul ki. Kipróbáltam, nagyon kellemes rajta tapicskolni.

Egy gép nyugalmával varrok. Kifelé olyan közömbös vagyok, mintha csak a szomszéd ház falának színéről beszélgettünk volna, nem az életemről.

Hol is tartok?

Volt már a tagadás, a düh… ja és ne felejtkezzünk meg az alkudozásról sem. Igen, nem fedi egymást a vérképem és a szövettan… valaki valahol talán elnézett valamit. Talán.

De pontosan tudom, hogy ez a legértelmetlenebb fázis.

Alkudozni sem az élettel sem a halállal nem lehet. Az élet nevetve továbbmegy, a halál meg még a vállát sem vonja meg.

Hirtelen az asztalka nagyon fontosnak tűnik. A lábak már OK. De kell egy alsó polc, ami segít merevíteni. Gyorsan leszabom, ragasztok.

Megint sírok egy kicsit…

Milyen távoli is a tegnap este, amikor még a jövő évet terveztem!

Nincsen türelmem semmihez. Az "apró részletekre való kifinomult odafigyelés" –t pedig külön kiemelte mindig minden tanárom.

Most nem megy. Mintha ordítana egy hisztis gyerek odabent. Cefetül dörömböl, hogy engedjem ki….

Helyette elmegyek mosogatni. Mintha nem lenne tökéletesen mindegy, hogy az a két pohár benne marad-e holnap reggelig a mosogatóban.

A fegyelem és a hiszti dolgozik bennem. Szeretnék üvöltve tiltakozni, de ugye azt nem illik…

Inkább nyitok egy új lapot, hogy leírjam, mi dolgozik bennem.

Terápia önmagamnak…Talán valakinek hasznos lesz.

Nagyon össze kell szedjem magam. Holnap munkanap.

2021. november 25.

Félek…és bizakodom.

Aztán sírok egy kicsit, és közben elszaladtam bevásárolni,mert az advent meg közeledik. Akkor is eljön, ha te nem várod, és akkor is, ha nem is vagy itt. Talán ez a legfelfoghatatlanabb. Hogy semmit nem számít, hogy itt vagyok-e még.

A jelentéktelenségem vágott fejbe!

………….

December 7. Nekem az idén a Mikulás egy időpontot hozott az onkológiára, a Kékgolyóba.

Majd beleteszem a csizmámba.

Az még másfél hét.

Furcsa mód hálás is vagyok, és persze reménykedve rettegek, hiszen még mindig vissza-visszazuhanok a tagadásba.

Azok a rohadt gyászfázisok.

Tudod, hiába tanulsz meg valamit, amikor pofán vág a valóság, akkor érzed csak át igazán, hogy a tankönyv és a valóság bizony csak részben találkozik.

TaDADER…

Így jegyeztem meg annak idején.

Tagadás, düh, alkudozás, depresszió, elfogadás, remény.

Ezeken megyek végig, ahogy te is, amikor elveszítesz valamit, vagy szakítasz, vagy meghalsz… Már ha ez utóbbit előre tudod.

Csak nem sorrendben. Illetve mégis.

Egyszerre van jelen mindez. Egyszerre ordít a fejedben, hogy ez lehetetlen, hogy képtelenség, hiszen semmit nem tettél, amiért ilyen szörnyűséget érdemelsz, és ugyanakkor ott van az elfogadás abban, hogy igyekszel a leggyorsabba intézni mindent, hogy túless, hogy újra normálisan élhess…

……

Ilyen lett az idei adventi díszünk. A Meskán találtam.

Nem tudtam szépen megcsinálni, nem életem legjobb alkotása – mindig én csináltam őket. Pont olyan, mint az aktuális lelkiállapotom: kaotikus, bár a dobozkát most vettük, gyakorlatilag minden más régi rajta. A hímzett kicsi díszt a szalagnál vagy tizenöt éve készítettem vagy két tucat társával együtt. Pont nem látszik...

Csak a doboz új…. Nézem, és most jöttem rá, mennyire igaz, hogy nem lehet új életet élni, új módon, a régi életed folytatva. Csak a külsőséget lecserélve, nem változott semmi. Az új télikabát nem jelent új embert.

Tizenéve, mióta elváltam, azóta hitegetem magam, hogy új életet kezdtem. De nem. Csak a régit folytatom a volt férjem nélkül.

Valóban sokat tanultam, sokkal talpraesettebb vagyok, sokkal bevállalósabb - ami nem azonos a magamutogatással félmeztelenül -, mégis ugyanaz vagyok. Ugyanúgy halogatok, ugyanúgy várom a csodát és ugyanúgy szeretek alibi munkát csinálni azok helyett a dolgok helyett, amiket valóban meg kellene tennem. Ugyanúgy félek a nyilvánosságtól, ahogyan gyerekként, bár megtanultam kezelni, hiszen a rádiózás erre nagyon jó lecke volt.

Normálisan élni… Ha most annyi ezresem lenne, ahányszor ezt hallottam tőletek…

A normális élet nem az eddig szar folytatása! Törődj bele, hogy akkor vagy jól, ha nem vagy a régi! Akkor gyógyult meg a párod, ha csak lesel, hogy ki is ez a pasi, vagy ki is ez a nő! Akkor van rendben az anyád, ha nem ismersz rá. Ha úgy érzed, végre minden rendben van vele, akkor nagyon nagy bajban vagytok. És ezt el is mondja a testeden át a lelked. Nem figyeltél? Nesze egy nagyobb pofon.

…..

Kell, hogy alkossak valamit. Valamit, amire ha a gyerekeim ránéznek, akkor azt mondják, ezt megtartjuk, mert anya csinálta!

Kell valami, amire ha Gábor ránéz, elmosolyodik, és azt mondja, ezt a kedvesem csinálta nekem. Kell valami, ami itt marad belőlem akkor is, ha én már nem leszek.

És olyan valami kell, ami nem arról szól, hogy már megint túl drága volt, hogy megvegyünk valami "rendeset". Valami olyan kell, ami a találékonyságomról szól, amiben ÉN ott vagyok! A szeretetem, a reményeim, a hitem, a kreativitásom, a vágyam arra, hogy legalább még az unokáim tudják azt, hogy ki voltam. Olyan keveset hagyunk hátra, ami érték, miközben olyan sokat rombolunk.

….

" - Amikor a múlt héten erről beszéltem Gilnek – felelte Philip tudálékosan, szigorúan kerülve a szemkontaktust -, akkor arra próbáltam rámutatni, hogy minél több kötődésünk van, annál terhesebb lesz az életünk, és annál nagyobb a szenvedésünk, amikor az élet megfoszt bennünket ezektől a kötődésektől. Schopenhauer és a buddhizmus egyaránt azt tanítja, hogy ki kell szabadítanunk magunkat a kötődések…

⦁ Nem hiszem, hogy ez segíthet rajtam – vágott közbe Julius -, és nem tartanám szerencsésnek, ha a foglalkozást ebbe az irányba terelnénk. Én éppen az ellenkezőjében hiszek: minél több személyes kötődés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljünk, a kötődéseknek a feltételezett szenvedések miatti kerülése viszont biztos garancia rá, hogy csak részben éljük az életünket."

(Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia)

A lélek mindig tudja, mire kell felkészüljünk. Így visszanézve már egyáltalán nem tűnik véletlennek, hogy a nyáron Irvin D. Yalom és az ő könyvei beléptek az életembe.

Legalább tíz, ha nem több éve, amikor hivatkozásként tanultam a terápiájáról nem fogott meg. A nyáron azonban úgy rákattantam, mint a kábítószerre a drogos.

Hogy névnapomra, augusztusban pont a Schopenhauer-terápiát kaptam meg ajándékba… megint nem figyeltem eléggé az útmutatásokra.

2021. 11.28.

- Miért sírsz?

- Nem is tudom…

- Olyan ismerős vagy… ki vagy te?

- Tudod… nagyon emlékeztetsz egy kislányra, akinek rengeteg terve, álma volt.

- Ja. Én is szeretek álmodozni.

- Ki vagyok…? Már nem is tudom……………………………………….. Meg tudsz bocsájtani?

- Én? Mi közöm van nekem, hozzád?

- Akkor jól elszúrtam……………………………………….. Milyen felnőtt leszel? Mit gondolsz?

- Igazából ezen, így konkrétan, nem szoktam gondolkodni…………………………………………………………………………………………………….De azt hiszem, nagyon szép nő leszek. Vékony, karcsú derékkal, fenékig érő hajjal. Sportos, mindig elegáns. És persze lesz két- három doktorim is.

- Miből?

- Csillagászatból, régészetből, meg nem is tudom. Orvos nem leszek az biztos, mert hatalmas felelősség, és mert soha nem tudnék senkinek egy szurit sem adni. Neked miből van?

- Semmiből. Csak öt diplomám van. A gyerekek mellett, meg a rengeteg munka mellett nem volt rá időm. ……………………………………………… Pedig kellett volna rá hagynom… anyámék semmibe veszik a végzettségeim. Szerintük ezek nem "rendes" diplomák…

Egy vékony kisgyerekkéz bújik a tenyerembe…

⦁ Az én apám is mindig azt mondja, hogy nem viszem semmire. Pedig szín ötös vagyok.

Hallgatunk. Ketten. Összebújva. Idegenül. És ez a legrosszabb érzés. Kimondatlanul is tudom, hogy csalódott bennem. Hogy itt kezdődött minden.

…………………………………………………………………………………………………………………………………………….

⦁ Valamit meg kell mondjak neked.

⦁ ???

⦁ Én… ez leszel te. Csak sokkal, nagyon sokkal idősebben.

Kicsit elhúzódik. Látom a hihetetlenkedést a szemében.

⦁ Csalódott vagy?

Vívódik. A jókislány, meg az őszinteség.

⦁ Hát… mit csináltál…VELEM?

⦁ Szóval… ILYEN LESZEK? Na neeeee! ………………………… Legalább híres vagy? Van egy nagy házad, meg a legújabb autód, és persze utazgatsz…. Mondd, hogy minden színházban ott vagy! És ugye még mindig bejárhatsz az öltözőkbe és együtt lógsz a kedvenceiddel. Ugye legalább ezt nem rontottad el! Hiszen minden színésszel jóban vagyok. Tegnap még Koncz Zsuzsa ölében ültem.

⦁ Tudod, már nem hatéves vagyok…

Úgy néz rám, hogy elszégyellem magam. Már el is felejtettem, milyen kis pukkancs is tudtam lenni.

Próbálok mérges lenni, hogy mit képzel ez a kölyök, hogy fogalma sincsen az életről… de valójában csak jól fejbe vert, hogy mennyire csalódott önmagában.

2021-11-29

Szürreális… vagy inkább irreális…szürreálisan irreális. Igen talán ez a legjobb kifejezés erre az egészre.

Olyan, mintha bármelyik pillanatban előugorhatna valaki egy bokor mögül, hogy felkiáltson:

⦁ Április bolondja! Ugye jól beszartál?!

Pár éve még Jánosnál…amikor azt mondta, hogy félek a haláltól. Nem. Már biztosan tudom, nem a halál rémiszt. Mondjuk elkeserítő, hogy ha meghalok, akkor is ugyanúgy fognak a madarak énekelni, ugyanúgy felkel a Nap és ugyanúgy celebekért fognak rajongani.

Úgy érkezünk, hogy csak néhány embernek okozunk vele örömöt és úgy távozunk, hogy csak páran szomorkodnak utánunk. Ők is csak pár óráig.

………………………………………………………………………………………………………………………………………….

⦁ Te tényleg nem tudod, mi zajlik bennem? Ennyire nem lehetsz érzéketlen tahó! Azt hiszed, milyen kurva fontos most, hogy te mennyire vagy ideges a számlák miatt? Tényleg nem érted, hogy mintha a halálos ítéletem olvasták volna fel? Hogy lehetsz ekkora bunkó?!

⦁ MÉG NEM FEJEZTEM BE! MIKOR LESZ VÉGRE EGY SZAROS MONDAT, AMIT VÉGIGHALLGATSZ?

Úgy üvöltött a kocsiba, hogy két faluval arrább is hallották. Tényleg akarom én ezt? Kell ez nekem, hogy egy ilyen barommal éljek együtt?

Már amikor először találkoztunk is megállapítottam, hogy jó képű és hogy bunkó. Mi a fenét lopom az időmet vele?

⦁ HAZA JÖVÖK DECEMBERBEN, ÖSSZEPAKOLOM A HOLMIMAT AZTÁN MINDENKI MEGY A MAGA FEJE UTÁN. TÉNYLEG EZT AKAROD!?

⦁ MÉG AZ IS KÉSŐ! UTÁLLAK!

Se vele, se nélküle. Szép lassan távolodtam el. Minden egyes dühkitörése lökött egyet rajtam. Ha nem kamionozna, és nem csak pár napot lennénk együtt minden hónapban, szerintem már régen szakítottunk volna.

Most meg a fejemhez vágja, hogy nem lát rajtam érzelmeket. Csak, hogy tegnap sírtam.

Baszki, ahhoz, hogy egy nő érzelmeit meglásd, ahhoz nem kellene megölnöd azokat.

Az érzelmeimhez csak olyanokat engedek közel, akikben megbízom. Vagy akiknek nem érdekel a véleménye. Vagyis olyanokat, akik nem okoznak fájdalmat, ha már közel engedtem magamhoz.

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Jövök haza Kecskemétről. Az 52 dugig kamionokkal. Nem érdekel. Nyomom a gázt.

Ha most csak úgy feltekerednék egy fára…az egésznek vége lehetne.

A pánik átfut rajtam, mint ha árammal csaptak volna meg.

Ébred a terapeuta, na, helyben vagyunk. Megjött a depresszió.

2021-11-30

Még hét nap…

minden perc koncentrálásért megdolgozom. Ebben a hülye diagnózisban az a legrosszabb, hogy 100% figyelmet akar. Mintha minden más megszűnt volna. Szó szerint felfalja az életem, ha hagyom.

Na azt lesheted!!!

Hogy mennyire? Pár napja összeírtam gondosan, hogy mire is van szükségem, és elhúztam az Auchanba, meg a Sparba. Volt pár tétel a DM-ből is.

A tuti kis listámmal kóborolok az Auchan sorokban. Persze a könyvek közt… Hív az anyum, hogy hol vagyok. Mondom neki, hogy eljöttem bevásárolni. Nagyszerű, hozzak neki kenyeret. OK.

Biztos, ami biztos elvágtázom a kenyerekhez. Alig kerül a kosárba, megint szól a telefon…

⦁ Te Bea, ha már ott vagy, vegyél légy szíves fél kiló darált húst, meg egy kávét.

Jó. Kocogok a hűtőpulthoz.

⦁ Te fiam, hozzál már egy kis kekszet is, meg paradicsompürét. Ja és kellene egy kiló alma is.

Kávé, keksz, parapüré, alma, kávé… megvan. Keksz…..hogy már megint átpakolták….ez is pipa.

⦁ Ugye még ott vagy? Mert kellene narancs is vagy szőlő, de majd meglátod, te vagy ott…

Telepakol a csomagtartó… kiverekedem magam a két körforgalmon át, és az Úrhidain jut eszembe, hogy magamnak nem vásároltam be.

Még a lépcsőházban is röhögök…

2021.12.01.

Zsuzsa éppen csak érinti fenekével a fotelom. A legkényelmetlenebb pózban ül, amit csak fel lehet venni. A lába keresztben, a térdét kulcsoló kezeivel egyensúlyoz.

Fogadhatnék magammal egy ezresben, hogy felugrik, vagy leesik…

Elmondom a megszokott bevezetőmet.

A klienseim általában már az utolsó mondat után belevágnak a mondandójukba.

Ez a nő most nem. Hallgat, rágja belül az arcát. Látom, ahogy mozognak a fogai.

Pedig most ő jön.

Csak nézem. Bele a szemébe. Finom, bátorító mosollyal a számon.

⦁ Mi hozta hozzám?

⦁ Kocsival jöttem….

Huncutul villan a szemünk. Összenevetünk. Ő kínosan.

A metaforák megértésének hiánya, vagy vicckísérlet, vagy túl sokszor volt már terápián… Ha tudnád, mennyi minden kiderül ….

⦁ És miért jött?

⦁ Mert küldtek. Az anyám akarja.

⦁ Akkor miért nem az anyukája ül itt?

Elengedi a térdét…mielőtt leesne, gyorsan feljebb tolja magát.

Vigyorog…

⦁ Tényleg…neki kellett volna jönnie.

⦁ Rendben. Akkor én most tulajdonképpen az anyukájával beszélek. Mit mondana, miért küldte önt ide?

⦁ Szerinte elcseszem az életem.

⦁ Vagyunk ezzel így páran…

Megint bezárkózik.

⦁ Mondja Zsuzsa, inna egy teát?

⦁ Oh…igen… azt hiszem…

⦁ Milyet kér? Mit szólna hozzá, ha kimennénk és a pultnál cseverésznénk, amíg elkészül?

Olyan megkönnyebbülve ugrik fel, mintha a börtönből szabadulna.

A konyhám U alakú. Az egyik szárán reggeliző pulttal. A barátnőmmel, a gyerekeimmel sokszor beszélgetünk úgy, hogy ők ülnek, nasiznak, én meg főzök.

Zsuzsa a kijárathoz legközelebb álló széket választja. Kénytelen elfordítani, kicsit hátat fordítani a menekülési útnak ahhoz, hogy legalább kissé szemben legyen velem.

Ha én akarnék menekülni, nem oda ültem volna. Hanem ezt a széket hagytam volna meg magamnak. Széles a folyosó, simán kifutna, mire lekecmereg bárki a bárszékről.

Kezdem sejteni, mire gondolt az anyukája.

⦁ Mézet vagy cukrot? Nyugodtan szolgálja ki magát… Hoztam citromot is.

Nyögve- nyelősen indul a dolog. Már elszoktam az ennyire bizalmatlan kliensektől. Mostanában az a "divat", hogy bejön, leül, és már ömlik is belőle a szó. Komoly pénzt fizetnek egy-egy ülésért, nem pazarolják az idejüket.

Az is igaz, hogy ezer éve nem volt NÁLAM egy ülés sem. A Covid a NETes változatot behozta és maradtunk is ennél.

De már látom, miért akarta annyira az anyukája, hogy személyes legyen. A laptop elől már elfutott volna, vagy bontja a kapcsolatot.

Futjuk az udvariassági köröket. Finom a tea, szép a konyha, kellemes itt ülni….

Belebámul a teájába. Látom a könnyeket a szemében.

⦁ Miért nem vagyok képes azt tenni, amit valójában akarok?

Ez a kérdés az, amiért ezt a történetet ma elhoztam neked. Mert ez a betegségeink legfőbb forrása.

Nem azt tesszük, amit akarunk, illetve nem akarjuk megtenni, amit kellene, mert akkor mit gondolnak rólunk, mit szól az anyád, kirúg a főnököd, elhagy a szerelmed, nem szeret a gyereked. A kötődéseink az okai a szenvedésünknek. Vagy mégsem?

Kötődések ezek, vagy rossz alkuk az életünkben?

Miért nem azt teszed, amit akarsz? Miért nem lettél festőművész, amikor minden vágyad az volt, ahelyett, hogy könyvelsz? Ó tudom… a művészetből nem tudsz megélni. Jó, akkor könyvelj, van még szabad ágy mellettem a Kékgolyóban…

Soha ne add fel az álmaidat. Valamit mindig tarts meg belőle. Hobbyként, kikapcsolódásként, a magad örömére.

Persze, a számláinkat mindig ki kell fizetni. Hidd el, a lelked is benyújtja. Évekkel később, de ott lesz. És nem szeretnéd kifizetni…

⦁ Elmennél bevásárolni a pesti lerakatba? Ott a lista.

⦁ Persze szívem… - nem baj, hogy ma tanulnom kéne a vizsgámra, ami aztán soha nem lesz meg, és elfelejtődik, hogy a doktorim is félbe van.

Persze, hogy megcsinálom, ahogy mindig. És senki nem fogja megkérdezni, hogy te mit akarsz… Legfeljebb udvariasságból. Futsz olyan vágyak után, amik nem a sajátjaid, de a szomszédodnak is van, hát neked is kell, mert ma ez az elvárás. A legtöbben nem is tudják megmondani, mire is vágynak, mi is az, amiért a Holdig elmennének gyalog…

Miért nem vagy képes azt tenni, amit valójában akarsz? És mekkora árat vagy hajlandó kifizetni azért, hogy nem tetted meg?

2021-12-03

Közeledik a karácsony. Pár éve még azt írtam, az év egyetlen olyan időszaka, amikor olyan jók vagyunk, amilyenek egész évben lehetnénk. Mára már ez sem igaz. Már nem vagyunk olyan jók. Apró csomagokat hagyunk el az utcán, hogy jót tegyünk, miközben ugyanolyan alpári módon viselkedünk, mint az év bármelyik napján.

Miközben azt tanuljuk, hogy emberként lelkünk minden darabját egységbe forrasszuk, talán soha nem voltunk ennyire szétesettek.

Olvasom a face hozzászólásokat…és nézem az adatlapokat. Miközben leírod, hogy épp most tettél egy titkos Mikulás csomagot az egyik intézmény elé, a közlekedős oldalon acsarogsz, hogy mit képzel az a kamionos, hogy előtted mer menni, amikor te sietsz. Miért? Ő nem?

Érted már?

Az egyik pasi fröcsögve őrjöng nekem, hogy rossz fának nem lehet jó gyümölcse, majd az adatlapján ott van, hogy mennyire szeretne egy VW Bogarat, olyan igazit, nem az újat. Tudod, azt Hitler terveztette…

A fenti mondatot amúgy Jézusnak tulajdonítják…amit biztosan nem mondott. Ugyanis ez skatulyázás. Az a Jézus, aki meggyógyította a leprást, aki az akkori hit szerint kb. a mai koszos koldus, aki még erőszakos is, biztosan tudta, hogy az emberek nem csak rosszak, és nem csak jók. Mindannyian kicsit ilyenek és olyanok is vagyunk.

Szeretők és szerethetők. Képmutatóak és önzőek. Thomas Jefferson leírja az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban, hogy minden ember egyenlőnek születik. És már javítja is önmagát, hogy a törvény előtt egyenlő és bárki egyformán számíthat a törvény védelmére.

Ugyanitt van szó arról is, hogy Isten minden embert természetes jogokkal ruházott fel. PL. Az élethez és a szabadsághoz való joggal. És Isten olyan részrehajló lett volna, hogy minden más teremtményétől ezt a jogot megtagadta? A valódi filozófia kritériuma, hogy minden élőlényre igaz legyen.

De valahogy már ember és ember között sem igazak ezek a jogok. A ner-lovagoknak valamiért több joga van. Pista bácsinak a szomszédból meg kevesebb.

És 2000 év eltelt Jézus óta. 2000 olyan év, ami úgy tűnik, semmivel bölcsebbé nem tette az emberiséget.

Még mindig nem érthető, hogy az emberiség….TE MAGAD vagy.

1987 óta állítólag új világot építettünk itthon. Hogy tetszik a műved?

2021-12-08

Tegnap végre eljutottam az onkológushoz!

Ha hasonló cipőben jársz, készülj fel rá, hogy időpontra mész és vársz vagy két- három órát. Az orvos ugyanis miközben elvileg a rendelőbe van beosztva, bármikor elhívható műtétre, sürgős esethez az intenzívre vagy bármi miatt, amit nem kötnek az orrodra. Ilyenkor nyilván az ő munkaideje is csúszik, amit viszont senki nem fizet meg neki.

Még csak két hete tudom, hogy rákos vagyok. A nagy részét végigjártátok velem. Érzésre olyan, mintha két év lenne.

Magyarországon ugye eltörölték a halálbüntetést. ..Van helyette várólista a daganatosoknak a műtétre.

Jogász ismerőseimet kérdezem… ugye jól tudom, hogy jogerőre emelkedett bírói döntés nélkül senki sem büntethető?

Akkor miért is vagyok a halálsoron?????

Amerikában a gyilkosságért halálbüntetés jár. A kivégzés napja nem mindig adott. De a bűnös a halálsorra kerül. Nem tudja mikor, csak azt, hogy jönnek érte egy nap, és kivégzik. Aznap meghal.

Nálunk ezt várólistának hívják. Orbika törvényt hozott arra, hogy ilyen esetben két héten belül ki kell vizsgálni a beteget. Aha. A kivizsgálásnak ezek szerint nem része a CT meg az MR, ugyanis február 7-re kaptam volna időpontot rá. Végül is a két hónapba belefér. Még jó, hogy van magán CT labor… nagyjából 90 000 Ft és egy héten belül mindez megvan. Miért is nem a biztosításom(TB.) fizeti, amikor egyszerűen arról van szó, hogy állam bácsi képtelen a saját vállalt feladatát ellátni? Talán menjek egy stadionba… egyetlen árából vagy tíz képalkotó állomást lehetett volna felállítani. A fehérváriról tudom, hogy 310 millió forintba került. Persze ebből nem lehetett volna lopni…

A doktornő Pesten igazi profi volt. Sajnos a csodatétel nem tartozik hozzá. Minden lehetséges kimenetelt tudok, csak azt nem, hogyan fogok meggyógyulni, ha a rendszerre bízom magam.

………………………………………………………………………………………………………………………………….

Legyünk optimisták… ennek az egész motyogásnak a címe mostantól:


GYÓGYULÁSOM TÖRTÉNETE

2021-12-10

58 év és két hónap….ennyi eddig az életem. Az elmúlt két napban az ország összes magánkórházát is felhívtam. 2 millió forintba beleférne a műtét meg a hotel, csakhogy nincsen 2 millióm. Ablakok meg vízvezeték lett belőle még a nyáron. Amikor még gondtalanul talicskáztam az épülő házunknál.

Ha villámgyorsan el tudnám adni a festményeket, akkor is hiányozna belőle 500 000. A covid miatt minden tartalékom oda.

Mára tudott Gergő időpontot szerezni a CT-re, de MR időpont még maszekban sincsen keddig.

Nem is tudom, hogy maga a rák készít ki lelkileg, vagy az sokkal inkább, hogy rá kellett jöjjek, bármennyire is igyekeztem, hogy NE LEGYEK OLYAN, MINT AZ ANYÁM, bizonyos értelemben mégis őt másolom.

A tudomány szerint ez a típusú rák elsősorban az elhízás következménye. Ez nálam nem áll fenn.

A stressz viszont igen, főleg a két éve tartó járvány okozza, ami gyakorlatilag nullára vágta a vállalkozásom.

Ha te is a változókorban vagy, és vannak tüneteid, vagyis hőhullámaid vannak, izzadsz, mint a ló vagy bármi más, kezeltesd. Ugyanis a sárgatest hormonokkal ez a típusú rák nincsen jóban. Én ezt nem tudtam.

Az alhasi fájdalmak és a láz azt jelzi, hogy ez a szar terjed. Sajnos ezt is tapasztalom.

Gyűlölöm ezt a tehetetlenséget!!! A várakozást, hogy majd sorra kerülök. Vagy időben, vagy nem.

Az a helyzet csajok, hogy a "ne vakard, ahol nem viszket" a legrosszabb tanács. Amúgy ezt a marhaságot a coachingban is tanultuk, arra vonatkozik, hogy csak azt kezeld, ami a kliensnek aktuálisan éppen probléma. Persze ez is a pszichiáterek ajánlása….a faszságok mindig onnan erednek.

Néztél már bele szemüveg nélkül a Napba?

Nem ajánlom. De most kb. ezt érzem. Olyannal kell egy ilyen diagnózis kapcsán szembesülni, ami a legnagyobb tabu az életben. A saját haláloddal. Azzal a ténnyel, hogy ha akarod, ha nem, te magad sem vagy halhatatlan és a születés mellett ez a másik, amit mindegy mekkora a családod, az sem számít, hogy ott állnak melletted vagy húsz éve feléd sem néztek, neked, nekem, egyedül kell végigcsinálni.

De vegyük sorban.

A rák orvosi okait bárhol megtalálod, én is írtam párat.

Csakhogy mire mindez testet ölt, már lélekben végigjártál egy utat, ami a létrejövő betegségedet és a diagnózist megelőzte.

A miértek és hogyanok világa ez.

Tudjátok, évtizedek óta foglalkozom ezoterikával. Ezo Teri a legjobb barátnőm egyike. Olyan válaszokra bukkanok a segítségével, ami a mai tudományos gondolkodásba nem fér bele illetve olyanokra, amit közben a tudomány plagizált már tőle.

Gondolkodjunk el ezen a betegségemen, mint esélyen…

Az első körben a legfőbb, amit tanulok belőle, hogy tedd! Csináld!

Nem baj, ha nem tökéletes. Igazából soha nem lesz semmi az. Hány lemondott előadás is volt? Mert nem éreztem tökéletesnek, mert féltem a folyamatosan döglődő technikától, miközben mások szarnak rá és csak beszélnek.

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Ma du. 2-re volt időpontom Ct-re.

Na most… azt senki nem mondta, hogy egy hónapon belüli laborral kell mennem. Ha az orvos nem tudja, akkor nekem honnan kellene?

MR időpont talán Pesten, persze fizetős. Ennyit arról, hogy egy ilyen diagnózissal két héten belül kötelesek kivizsgálni. A háziorvosom már nem rendelt, ismét a másik körzet dokijától kaptam egy sürgősségi beutalót, amivel holnap reggel tudok menni laborba. Az egyetlen szerencsém, hogy bár holnap szombat, ezen a szombaton dolgozzák le dec. 24-t.

A Ctben a kiscsaj olyan tahó volt, hogy majdnem visítottam. Pár lecke empátiából nem ártana neki. Viszont ő volt az első bunkó ebben a folyamatban. A pesti doktornőt is köti ugye a két hét, hát ezt érdekesen hidalta át. A szövettant leszarta, és az ismeretlen eredetű hüvelyi vérzést adta meg BNO nak. Érdekesen bírálta felül a már meglévő betegségkódomat. Persze ha azt írja rá, akkor a két hétbe semmi nem fér bele. Vagyis rákosként nem tudnának váratni, meg ping-pongozni velem. Magát védi, ami normális, csak éppen nekem óriási hátrány.

A háziorvos szerint nyugodtan írjak az Emmi miniszternek. Szerintem semmi értelme a koszos körműnek bármit is küldeni. A média azonban megfontolandó. Ha a jövő hét közepéig semmi nem mozdul, az RTL-t felhívom, hogy érdekli-e egy sztori a csodás magyar ellátásról.

Valamiért hisztis lettem, hogy itt emberek az életemmel játszanak. Arra azért kíváncsi lennék, ha bármelyikőjük gyereke, anyja stb. lenne hasonló helyzetben, mennyire lennének gyorsak.

Van egyszer a törvény, ami előírja a két héten belüli kivizsgálást és a van a kapacitás, ami ezt nem teszi lehetővé. Te pedig, mint szenvedő alanya ennek a huzavonának csak reménykedhetsz, hogy nem nyel el a rendszer, és még időben történik veled valami.

2021-12-11

Sárgatest hormont kell szednem. Nem a face szakbizottság javasolta, hanem az ELTE honlapján olvastam, hogy sárgatest hormonnal vissza lehet szorítani ezt a fajta daganatot. Akkor is javasolják a méh eltávolítását, de időt lehet nyerni vele, amikor a rák szinte eltűnik, akár egy gyereket is ki lehet hordani ez idő alatt. Mondjuk akkor amúgy is magas a progeszteron szint.

Csak azt nem értem, ha én ezt olvastam, akkor a dokik miért nem adják? Ők nem olvasták?

Már 3/4 hétkor ott toporogtam a kórház előtt, így a második voltam a vérvételen. Hétfőre készen is van.

Teszek fel egy mire figyelj lapot , mert úgy látom, ha beteg vagy, gyorsan ki kell képezd magad az aktuális betegségből és a lehetőségeidből, ha túl akarod élni a magyar egészségügyet.

Kivonat. Összegzés, tevékenységlista.

Ha csak úgy vérezgetsz, vagy kellemetlen szagú folyadék távozik belőled, a hüvelyen át, menj orvoshoz és ne hagyd magad lerázni. Kérj tumormarkereket a vérvizsgálathoz. A kezdeti stádium NEM JELENIK MEG A VÉRKÉPBEN.

Ha hőhullámaid vannak, ami "normális a változó korban", akkor valószínűleg magas az ösztrogén szinted. A magas ösztrogén stresszel vagy elhízással ennek a daganatnak a melegágya. Kérj sárgatest hormont!!!

Tedd:

Ha elmész egy egyszerű kaparásra, automatikusan kérnek szövettant. Azért kérdezz rá. Azt is, hogy kb.mennyi idő, amíg megérkezik.

Az EeSZT.gov.hu honlapon te magad is meg tudod nézni az eredményt. Gyorsabban, mint a dokid.

Ha c betűvel kezdődik a BNO kód, akkor kapcsolj rá.

Azt, hogy milyen stádiumban jársz, itt tudod beazonosítani: https://www.pharmindex-online.hu/gyogyszerek/bno/ (ide írd be, amit a leleten látsz)

C5410 Endometrium rosszindulatú daganata

Szövettan: endometriod endometriális adenocarcinoma

Nekem ez van. A 4. leggyakoribb rák. Mindent megpróbálok leírni, hogy neked könnyebb legyen.

A "Grade" beosztás - nagyon egyszerűen fogalmazva - azt mutatja meg, hogy a daganatsejtek mennyire hasonlítanak a kiindulási szövet sejtjeire. Ez fontos a betegség prognózisa, a daganat viselkedése szempontjából: a tapasztalat azt mutatja, hogy minél kevésbé mutat hasonlóságot egy daganat az ép szövet sejtjeivel, annál kedvezőtlenebb a kimenetele – ugyanakkor a kemoterápia ezekben a daganatokban lehet a leghatékonyabb. A daganat grade független a daganat stádiumától.

A Grade 1 daganatok nagyon jól differenciált sejtekből épülnek fel, amelyek a kiindulási szövethez hasonló struktúrákat alkotnak, alacsony az osztódási ráta. Ilyen szövettani típusú daganatok lassabban növekednek.

Grade 2 esetén közepesen differenciált sejtek alkotják a daganatot, kevésbé fordulnak elő az emlő hámstruktúráira emlékeztető kivezetőcső-szerű képletek és az osztódási ráta is magasabb lehet.

Grade 3-as daganatok esetében a kiindulási szövet sejtjeire alig emlékeztető daganatsejtek láthatóak, amelyek között sok az osztódó alak, emiatt ezek a daganatok gyorsabban nőhetnek. A sejtek osztódási gyakoriságára vonatkozó adat a "mitózis szám", mely arra is utal, hogy mennyire agresszív az adott daganat. A stádium (stage) besorolás a daganat szervezeten belüli kiterjedtségére vonatkozik.

Mikor a dokid is látja már az eredményt, akkor nagy segítség, ha lelkiismeretes és segít neked, legalább az első lépésekben. A legjobb, ha felhívod, amikor te már látod az eredményt. Ha nem segít :

Onkológiai osztályt keress, illetve járóbeteg szakellátást. Ott MR és CT beutalót fogsz kapni. Kérj egy labort is, a CT egy hónapnál régebbi labort nem fogad el. Az orvosok ezt sokszor elfelejtik. Írasd rá, hogy sürgős, és ezt is pecsételje le az orvosod, különben nem érvényes. Ilyet a házorvosod is tud adni. Sürgős esetben akár másik körzeti orvos is kiadhatja. Legyél jóban a másik körzet orvosával is.

Jó, ha tudod, hogy korai stádiumban sárgatest hormonnal kezelhető. Időt nyersz vele. Felajánlani NEM FOGJÁK. Ott van a tanulmány/előadás róla a Semmelweis Egyetem honlapján.

C kóddal a kivizsgálásra TÖRVÉNY SZERINT 2 HETE VAN AZ ORVOSNAK!!!!!!!

Ezért trükközni fog. Nem veled akar kicseszni, de az előírás és a kapacitás köszönő viszonyban sincsenek. Ezért figyelj oda, milyen BNO kóddal adja ki a beutalódat. Én nem figyeltem rá. Igen is szólj, hogy az új kódod a c…., különben nem kapsz sürgősségi időpontokat!!!!!!

A nyugati gyógyítás egy dolog, a lelkeddel is foglalkozz.

Általában a következő a sor:

tagadás: kizárt, hogy ezt nem nézték el. Ez biztosan egy másik betegé

düh: miért éppen én? Miért nem fogad gyorsabban az orvos? Miért…miért..miért.

alkudozás: oké, ez van, de biztos elmúlik magától… (nem fog)

depresszió: akár az öngyilkos gondolatok is előjöhetnek. Maradj következetes, és koncentrálj a gyógyulás felé vezető úton a következő lépésre, akár vizsgálat, akár étkezés változtatás legyen az. Nekem az 52es úton jött elő, hogy milyen könnyű lenne gázt adni és belemenni egy szemből jövő kamionba. Gondolj arra, hogy a másik kocsiban ülő NEM AKAR meghalni, gyerekei várják stb. és maradj az eszednél.

elfogadás: végre megértetted, hogy ez van, ebből kell a legjobbat kihoznod. Kezdj el meditálni, jók a csikung gyógyító gyakorlatai is. Mozogj!

remény:legyél tisztában a helyzeteddel, de mindvégig a teljes gyógyulásra koncentrálj. A remény jó.

Nem akarlak elkeseríteni, de arra készülj fel, hogy akár minden nap visszaeshetsz a legelsőbe, vagy egyszerre lehet benned jelen akár 3-4 fázis is.

Nekem az vált be, hogy nem engedtem a gyerekeim bevonódni. Tudták, de elmondtam, hogy ez az én dolgom. Ha segítség kell, majd szólok. Beszélgettünk minden másról. Nem hagyom, hogy körülüljenek és siránkozzanak.

Az ismerősöktől – a face szakértőktől- ezer meg egy javaslat fog jönni. Ez nagyon jó. Csak válogasd ki, melyiket kaptad olyantól, aki bármilyen szinten érthet hozzá. Akár mert már keresztülesett rajta- milyen hülye megfogalmazás… keresztülesett… mint a gyerek, amikor elesik a saját lábába, vagy átesik a játékán…

Nyugodtan keresgélj a neten. Főleg vicces képeket….

A betegség mint esély:

Ha gyorsan akarsz gyógyulni, egyszerre két úton kell járj. Két lábbal a földön, sürgetve a lassú rendszert, és a lelked útját.

Minden kórkép, hibára világít rá, ami a tökéletességedből hiányzik.. Ez mit is mond el rólad? Mindig rólad, soha nem másról.

Csak egy érdekesség, hogy a primitívnek hitt népek sokkal előbbre tartanak. A sámán egyenesen vágyik a beavató betegségére. Sok helyen csak olyan betegségeket gyógyíthat, amiken saját maga testileg és lelkileg is átment. Van benne logika.

Talán ezért van az, hogy a klientúrám 98%-a kapcsolati problémás, illetve szülői, nevelői gondokkal küzd…

Vagyis: a betegséget fogjuk fel egyszerűen egy fejlődési útnak. Ezen az úton senki sem hibás, te magad a legkevésbé. Viszont rengeteget tanulhatsz, fejlődhetsz.

A kezdet:

Nyugodtan olvasd el a naplómat az első időkről. Itt megtalálod. Látni fogod, hogy az elkeseredés, a sírás, a félelem természetes módon feljön mindannyiunkban. Emberek vagyunk. Ha nem bírod a nyavalygásom , mert az első hét masszívan az, nyugodtan görgess tovább.

Ha bármi eszedbe jut, miközben olvasod, írd meg kérlek alul, hozzászólásban. Neked jegyzet, mindenki másnak segítség. Ne feled, ez a jegyzet, napló, stb, csak egyféle betegségre igaz. Ha neked nem ugyanez a bajod, akkor csak a lépésekben segít neked, de a tünetek és a kezelés más lesz.

Hasznos telefonszámok:

Ha magánkórház is belefér: dr Bahrehmand Kiaras doktor úr (Kia dokit kérd) a Villa Medicinában (06309584359 )

Stefanics Júlianna műtétek szervezése Bp. 06706079083

kb. 1,5 millió Ft a hotellel együtt.

Országos Onkológiai Intézet(Kékgolyó) Dr Bagaméri Andrea. Nagyon jó orvos, nem kertel, de dugig van.

A Kalmár doktor a szegedi onkoteam vezetője.

Dr Holoniczky László szintén ott van.

Raditech Kft. Bp. 3612164600 Ady E. u. 122-124 Újpest MR, CT

+ a saját kórházatok, amelyik városban laksz vagy tartozol.

Térjünk vissza a lelkedre…

Nem győzöm ismételni, hogy soha ne vádaskodj. Ne vádold magad, hogy biztosan azért van, mert nem voltam elég jó nő, vagy más diagnózisnál, azért van szorulásod, mert olyan fösvény vagy. Ezek nem jó utak. a betegség nem a vádakról szól és nem ok a vádaskodásra.

A betegség… árnyék.

Nem is hiszitek, mennyi minden történt, az utolsó bejelentkezésem óta! Végre... annyi telefonálás, annyi vakvágány és annyi sírás után megműtöttek Szegeden. Érdekes beszélgetés volt az orvosommal, akivel úgy kezdtem, hogy önhöz küldtek, de egy vasam sincs, mert a covid elvitt mindent.

Azt hiszem soha nem lepődtem meg még ennyire reakción...

  • Nyugi, megműtöm, és meggyógyul.

Ennyi.

Azóta 3 hét telt el, szinte napra pontosan.

Három pokoli hét.

Tudod, azt hiszem, ha mi nők tudnánk, milyen fájdalommal jár ez a műtét... lehet, hogy inkább világgá szaladnánk. 4 gyereket szültem, egyetlen hang nélkül, de a műtét után úgy vonaglottam a kínoktól, mint egy fuldokló anakonda. Haloványan emlékszem, hogy fájdalomcsillapítóért könyörögtem, szinte egész délután, miközben hol ilyen, hol olyan állítólag lórúgás erejű fájdalomcsillapító folyott belém. Nos... nem ért semmit. Egy tényleges lórúgással határozottan jobban jártam volna. Kb. olyan érzés volt, mintha a csontjaimat egy T-Rex szántotta volna folyamatosan az aprócska karmaival.

De ez is elmúlt, ahogyan mindenkinek.

Két hete itthon lábadozom, és bevallom a tiltás ellenére- 6 hétig tilos autót vezetni-, tegnap beültem a kocsiba és elmentem beiratkozni a C kategóriára. Remélhetőleg május közepe, végére CE lesz belőle és akkor 4 kézben megyek Gáborral Európa szerte.

Üss vagy fuss! Szól a régi mondás. Muszáj futnom, mert nincs kit vagy mit ütnöm! 

Nem nem őrültem meg.

Vagy lehet, de nem érdekel. Amikor egy ilyen diagnózis hirtelen romba dönti az életed, rájössz, hogy mennyire nem fontosak bizonyos dolgok. Hogy pl. pont leszarod, hogy az addig olyan fontos LÁTSZAT, mert mindenkinek fontos, kisebb nagyobb mértékben, mennyire hamis. Már nem érdekel, hogy most mi van, ha munkásbakancs lesz a lábamon a tűsarkú Prada helyett. Sőt, az sem érdekel, hogy a karácsonyra kapott sál vajon eredeti Louis Vuitton, vagy kínai koppintás töredéke áron.

Persze, továbbra is szeretem a szépet. Csak éppen nem érdekel milyen márkajel van rajta.

Igen, jól látod. A maradék hülye picsa énemet is levetkőztem.

És nem, nem leszek tőle pasi.

Soha nem éreztem, hogy egy nő csak Gucciban lehet nő. És igen, most is meg fogom venni, ha valami kell és igen, a jobbikat fogom választani.

Bár nem tudom, hogy a kamionos társadalom fel van-e készülve Nyári Beatrixre...

De majd beleszokunk egymás társaságába.

Tudod miért csinálom?

Mert szarok rá.

Jobban érdekel, hogy a nem tudom mennyi időm a kedvesemmel töltsem, hogy esténként az ő karjában aludjunk el az alsó ágyban, mint az, hogy most vajon hány ember fog mindettől fanyalogni.

Igen, megtehetném, hogy itthon maradok, tréningeket tartok, meg coachingokat, és csak várok. Várom azt a 3-5 napot, amikor kettesben lehetünk. Közben baromi sok időm lenne azon agyalni, hogy vajon a szerencsés 5 évet is túlélők közt leszek, vagy nem lesz mázlim.

Mert ugyan ezzel a diagnózissal Ausztriában a gyógyultak száma 95%, de én nem ott élek.

A pihenőkben megtartom a tréningeket, lehet, hogy közben Angliából vagy Portugáliából jelentkezem be, de legalább én tényleg elviszlek idegen tájakra, miközben megoldjuk az életed.

Vezetni szeretek, utazni imádok.... a CE jogsi lesz az én szabadjegyem a világban, amíg itt vagyok.

Most csak a sugárkezelést kell előtte túléljem.

Tudom, nem fáj. De nem hiszem, hogy volt bárki, aki az elsőre nem félve ment el.

Rémesen hülye dolog, amikor hetekre, negyedévekre, vagy évekre esik szét az életed. Majd meglátjuk, mit mond az első kontroll, majd kiderül hogyan tovább, ha meglesz a második, majd a harmadikon már jobban reménykedhetünk, majd az éves ellenőrzésen eldöntjük...

Pedig én esküszöm, semmi rosszat nem tettem. Nem a rossz emberek betegsége a rák.

Semmi tünet... csak teszed a dolgod, zokszó és tiltakozás nélkül teszed azt, amit a társadalom, az anyukád, a gyerekeid, a főnököd, a klienseid elvárnak tőled.

Nem az életed szükségleteire válaszolsz, hanem az elvárásokra. Igen, én vagyok az, aki senkinek nem mond nemet, amikor segítséget kér.

És évtizedek óta érzem, hogy baromira értelmetlen az én kívülről csodálatos életem. Ahogy az anyámnak is, ahogy a nagymamámnak is... és ki tudja, talán az ő anyukájának is.

Örökölt sors... Örökölt megoldandó feladatokkal. Ha úgy jobban tetszik, családi karma.

Ezért értelmetlen az ártó szülő, mint ok a pszichológiában, ugyanis most akkor ki is ártott legelőször kinek? Az ártó dédi, aki téged imádott, cseszte el nagyanyád életét, aki meg anyádét, aki meg a tiéd, mindezt azért, mert félt, mert nem voltak jó megoldásai, csak félelmei, mert kitől is tanulta volna meg, amikor neki sem tanította senki, ahogy te is csak most kezded kapizsgálni, amikor már a saját gyereked is fejedhez vágta, hogy szar anya vagy. Miközben az unokád imád, és szerinte te vagy a csúcs...

Generációs ellentétek és generációs problémák: transzgenerációs örökségeink.  Ezeket nem lehet megoldani azzal, hogy utáljuk egymást és mindenért a másikat hibáztatjuk.

Szóval... ne keseregj. Én itt leszek, hiszen a net összeköt minket.

A magam túlélési stratégiáival mutatok neked példát, olykor rosszat, de már tudni fogod, mit ne tegyél. Nem vagyok tökéletes, ahogy te sem, és senki más. De itt az ideje, hogy jobbakká váljunk. Nem istenné, csak jobb emberré. Hidd el, pontosan elég nehéz feladat a mai világban.