Melyik mondat fáj neked a legjobban? Keresd meg a valódi jelentését az alábbi csoportban: 

1. "Semmire sem viszed."

→ Fordítás: Én gyáva voltam megpróbálni, amit te mersz. Rettegek, hogy sikerrel jársz, mert akkor végképp nem lesz mentségem, amiért én nem tettem semmit. Ez azért fájdalmas mondat, mert valójában mindenkinek a szívébe mártja a kést, aki kapja és aki adja egyaránt ott és akkor sérül. Aki mondja, a saját félelmeit, keserűségét újra átéli, és a kudarcot is, amit azóta is érez. Aki kapja pedig önbeteljesítő jóslatként is cipelheti magával. 

2. "Addig örülj, amíg van kinek szólnod."
→ Fordítás: Ha te kilépsz az életemből, akkor én megszűnök szülőnek lenni. És ha nem vagyok szülő – akkor semmi sem marad belőlem. Mert én csak a te létezésed árnyékában voltam valaki. Nem tudlak elengedni, mert nélküled nem vagyok. Nem voltam. Nem leszek. A szülői mivoltának a megszűnése a saját identitásának a megszűnését jelenti. Ez a tipikus általad létezem, és a te életed élem, mert nekem nincsen és soha nem is volt állapot. Bár a gyerek azt érzi, a szülő nem szereti, valójában az önutálat dominál benne. És persze némi irígység is...

3. "Majd ha a te pénzedből élsz, beszélhetsz."
→ Fordítás: A pénzem az egyetlen, ami felett hatalmam maradt. Ha önálló leszel, én eltűnök a képletből. Addig semmibe veszlek, nehogy véletlenül elhidd, hogy már most több vagy nálam. A hatalom egyetlen megtartási módja a létezéssel való zsarolás. Hiszen egy gyerek nem keres pénzt, más a feladata. Egyrészt túl gyors felnövésre késztet- tulajdonképpen a parentifikáció egyik előszobája, csak itt nem a szülő helyébe lép, hanem elveszti a gyerekkort. 

4. "Bezzeg az én időmben..."
→ Fordítás: Én beáldoztam magam egy rendszernek, amit nem mertem megkérdőjelezni. Most, hogy te megteszed, rettegve kapaszkodom a hagyományba, hogy elkerüljem a kérdést: vajon én miért nem mertem másképp? Ha te boldog vagy, én mit kezdek azzal, hogy én nem voltam az? Ez részben identifikáció is, hiszen egy gyerekként megélt rossz rendszert "sirat", amit szépen magába illesztett felnőtt korára, mert csak a szabályok elfogadása tudta elfogadhatóvá-elviselhetővé -, tenni az életét. Megtapasztalta a szabályok elleni lázadás következményeit, amik mára sok esetben eltűntek és nem tud vele mit kezdeni. Az érzés, hogy csak nemet kellett volna mondania, elviselhetetlen, ugyanakkor a szülő, mint gyerek megtapasztalta a nem káros következményeit is. 

5. "Nem volt nekem ilyenem, mégis ember lett belőlem."
→ Fordítás: Nem láttam a lehetőségeket – vagy ha mégis, féltem kihasználni. A változástól úgy rettegtem, hogy inkább belepusztultam a megszokottba. Most, hogy te mersz másként, az a saját gyávaságomat tolja az arcomba. Inkább degradállak, mint hogy elismerjem: én basztam el. Ebben nagyon sok minden van: hagyomány, változástól való félelem, féltés, és keserűség is, hogy az ő idejében ennyi lehetőség nem volt. Pedig volt, csak nem látta, vagy félt kihasználni. 

Folyt köv.