75...Kivetítések
A lány csak ült és meredten nézett. A kezében megállt a pattogatott kukorica, valahol félúton a szája és a melle között.
Jaj nekem! Most biztosan, igen most fog....!
Naná, hiszen már szól a zene....
( Te kis huncut , ugyan mire is gondoltál, amikor belefogtál az olvasásba. :-) )
Szeretsz moziba járni?
Milyen moziba jársz?
Ma már nem csak simán egy filmet nézünk, hanem 3Dben nézzük, sőt négyben, vagy ötben.
"Az én időmben" szentségtörés volt a moziba kaját vinni, ma meg akkora popcornnal vonulnak be, hogy egy hétre is elég lenne. Meg persze a cola sem hiányozhat.
De azért van, ami nem változott.
Pl. az, hogy mindig a legközépen ülők érkeznek meg utoljára.
Komoly döntés, hogy a fenekét vagy a tökét nyomja a képedbe, ahogyan araszol befelé.
Mire végre mindenki elhelyezkedik, már bömböl az előzetes vagy a reklám.
Tulajdonképpen ezért nem szeretem a mozit. Nekem a fele hangerő is pont sok volna.
Mire vége a filmnek, enyhén halláskárosodott vagyok, és kell egy hét, mire visszakapom a normális hallásomat.
A mozi mégis érdekes. Különösen most.
Merre is nézel a moziban?
...
Mit nézel?
...
Igen. Az orrod előtt a vásznat.
Hiszen ott játszódik a film!
Vagy mégsem?
Csupán a vetített kép önmagában nincsen.
Mi is dolgozik láthatatlanul a háttérben?
...
Vajon létezne a filmed a vetítő nélkül?
...
Hol is van fizikai valójában a film?
...
Hátul a vetítőben?
Hol is jelenik meg a te saját belső filmed?
...
Ki lesz a vászna a saját filmednek?
...
Bizony a másik ember.
A társad, a párod, a szüleid, a főnököd, a kollégáid, a gyereked.
Annyiszor hallottad, de soha nem fogtad fel igazán, hogy a másik ember viselkedése, a te filmed. Te rendezted, ő beleadja a személyiségét, de a rendező te magad vagy.
Minden kétséged, félelmed, belső gyűlöleted, vagy kishitűséged.
Nézed a fények és árnyak játékát.
Együtt félsz, együtt örülsz, együtt izgulsz a főhőssel.
Teljesen mindegy, mi a történet.
Pontosan úgy fogod magad érezni, pontosan azt fogod gondolni, ami legbelül te magad vagy.
Ha a film megegyezik a te erkölcsi világoddal, akkor jó film volt, ha ellene megy, akkor szar.
Miért is olyan népszerűek akkor ma az akció filmek? Lehetőleg eltúlzóan sok cselekménnyel és rengeteg halottal?
Ennyi mindent nem tettél meg?
Ennyi megcsinálom, de majd később ígéreted van?
Ennyire vágy végre győzni?
És mi van a kapcsolataiddal?
Ugyanazt a személyt, akit pár éve imádtál, mára gyűlölöd, mert végre látod a rossz tulajdonságait.
Vagy a sajátjaidat?
Tudjátok nagyon érdekes Jung archetípusaiban kutatni.
Ha meg akarod ezt az egész kivetítés dolgot érteni, akkor a koldus archetípusa visz igen közel hozzá.
Az, ahogyan viszonyulsz a koldushoz, megmutatja saját belső félelmeidet a szegénységtől, az elértéktelenedéstől. Ahogy a személyével viselkedsz, az nem más, ahogy önmagaddal bánsz a siker vagy a kudarc esetén, és mindez egyenlő azzal, ahogyan a gyerekeddel, a pároddal viselkedsz, amikor szorult helyzetben érzed magad.
Igen. Amikor ordít és rugdal egy valaki egy koldust, akkor önmaga legmélyebb félelmét rugdalja. Attól való reszketését, hogy ugyanúgy végzi, mint a koldus.
Az anyagi világhoz való ragaszkodásának jelképe.
Az elnyomástól való félelem érzése, és a hatalomhoz való ragaszkodás vágya működteti az illetőt.
Amikor a szüleid a tanulás miatt vertek, ez mozgatta őket.
Amikor beleszóltak a pályaválasztásodban, ez a vágy és ez a félelem adta a szót szájukba.
Te mitől félsz?
Mi az, ami annyira taszít, hogy ölni tudnál miatta?
Vagy ki az, akit szinte isteni hatalommal ruháztál fel az életedben?
Igen. A kivetítések nem csak gonoszak lehetnek.
De akár jók, akár rosszak, egyik sem a valóság.
Az ítéletalkotás mindig a valóság eltorzítása.
Vajon amit látsz, azt te vetíted rá, vagy a tiszta képet látod?