Xyrtafirka

Két hete fetrengek itthon a beállt derekammal. Ebben a mozgásszegény és számomra alig elviselhető állapotban az egyetlen lehetőségem a kalandozásra az agyam maradt.

Emlékeztek, mennyit agyaltam, miután kiderült, hogy a rák egyik fajtájával diagnosztizáltak, hogyan èljem az èletem tovább?

És érzem, hogy ez a robbanás előtti állapot az egész társadalmunkat elérte.

Egyik nap egy barátnőm telefonált igen kora reggel...alig volt 4 óra.

Egy valamilyen celeb? oldalán pergő vita alakult ki, hogy lám, az ellenzék, milyen ostoba, mert most, hogy az 50 literes korlát bejött, már hőzöngenek, hogy mi lesz azokkal, akiknek 55-60+ literes tankjuk van.

Pár napja egy régi kedves ismerősöm üzenete döbbentett meg.

Tegnap úgy felkaptam a vizet a teher tanulóban, hogy nem sok híja volt, hogy a körforgalom közepén nem szálltam ki a kocsiból.

+ VI. Szeretők VIII. Erő II. Főpapnő

Közeledik a karácsony. Pár éve még azt írtam, az év egyetlen olyan időszaka, amikor olyan jók vagyunk, amilyenek egész évben lehetnénk. Mára már ez sem igaz. Már nem vagyunk olyan jók. Apró csomagokat hagyunk el az utcán, hogy jót tegyünk, miközben ugyanolyan alpári módon viselkedünk, mint az év bármelyik napján.

Csak akkor vágj bele, ha szeretsz olvasni. Ez most hosszú lesz. Legalább 10perc az életedből...Én szóltam..